fbpx

Támogasd az ADOM Diákmozgalom 12 oktatási reformjavaslatát, írd alá a petíciót!
Már 10291 fő írta alá!

1. Növeljék a pedagógus béreket!


A pedagógusok bére jelenleg nem tükrözi eléggé a munkájuk fontosságát. Az alacsony bér alacsony megbecsültséget is jelent, így ez a szakma kevésbé vonzó a fiatalok számára, emiatt a pedagógus társadalom elöregedett és több ezer pedagógus hiányzik a rendszerből. A pedagógus fizetéseket a minimálbérhez kötötték, de csak a 2014-es, akkor aktuális minimálbérhez, ami 101.500 Ft.  Az infláció miatt ennek a reálértéke csökkent, a mai fizetéseket ehhez mérten kellett volna emelni, ahhoz, hogy a reálértékük megmaradjon. Javasoljuk, hogy mindig az aktuális minimálbér szolgáljon vetítési alapul a pedagógus bérek kiszámításakor.

Célunk, hogy a megemelt pedagógusi fizetések által a pedagógusok megkapják a kellő motivációt, és a nekik járó megbecsülést. Ezzel a fizetésemeléssel a pedagógusi bérek tudnának versenyezni más diplomás munkák fizetésével, és remélhetőleg még több tehetséges ember menne pedagógusnak. Ha nagyobb a verseny, az iskolák jobban meg tudják válogatni a kollégákat, ami egy jobb oktatási rendszert eredményezne.


2. Szabad tankönyvválasztást!


A tankönyvválasztás szabadsága az oktatás szabadságának egyik szimbolikusan is jól megragadható fokmérője. A tankönyvszabadság szerves részét képezi az, hogy a pedagógusok azt a könyvet választhatják, ami saját tanítási stílusuknak és a diákoknak leginkább megfelel.

Az ADOM Diákmozgalom egyik legfontosabb alapértékének tekinti a szabad tankönyvválasztást, mivel a tankönyvek jelentősen befolyásolhatják a diákok érdeklődési körét és a tanulás hatékonyságát. Növeljék a tankönyvpiac diverzitását, legyen több választható tankönyv adott tantárgyhoz. A tankönyvek véleményezésébe, értékelésébe és az akkreditációs folyamatba vonják be a szakmai szervezeteket is (pl.:TANOSZ).


3. Hozzanak létre felelős Oktatásügyi Minisztériumot!


Jelenleg az oktatással kapcsolatos ügyekkel az Emberi Erőforrások Minisztériuma foglalkozik, több egyéb feladata mellett. Az oktatási vízió gyakorlatba ültetése, esélyteremtés, a hátrányos helyzetű gyermekek, a romák oktatási esélyegyenlőségének biztosítása hatalmas feladat.

Éppen ezért szeretnénk, ha a köznevelésért, a szakképzésért, felsőoktatásért és felnőttképzésért külön minisztérium feleljen! Az oktatás minőségének javítása önmagában olyan jelentős feladat, hogy nem érdemes az egészségügy, a társadalmi felzárkózás, a szociális, a család- és ifjúságügy, a kultúra és a sport irányításáért felelős miniszter kezébe adni.


4. Hatékony diákképviseletet!


A diákképviselet kiüresedett, a diákok nem érzik a súlyát. Annak ellenére, hogy az intézmény garantálja, hogy a diákok fontos tapasztalatokra tegyenek szert, és már viszonylag fiatalon tapasztalhatják hogyan működik a demokrácia, amit később majd a mindennapi politikában is tudnak hasznosítani, és jobb politikai döntéseket hozni. Ahhoz, hogy a diákok következetes döntést tudjanak hozni, meg meg kell szüntetni az információhiányt.

Ezt pedig átlátható, egységes, minden fontos információt tartalmazó online felülettel lehetne javítani, legyen itt könnyen elérhető a DÖK szabályzata, és tisztségviselői. Ezen kívül tájékoztassák a diákokat a jogaikról, és lehetőségeiről (akár projektnapok, videók, tájékoztatók, tananyagban). Az Országos Diáktanács gyűlései pedig legyenek nyilvánosak, készüljön róla mindenki számára könnyen elérhető felvétel, és az Országos Diáktanács ezen felül pedig kapjon saját, hivatalos online felületet.

Ahhoz, hogy a diákokat ténylegesen érdekelje a diákképviselet, több felelősségre, jogra van szükség.  Legyen egyetértési joga a diákönkormányzatnak az SZMSZ, és a házirend diákokat érintő kérdéseiben (pl csengetési rend, 0. óra időpont, közös terek használata stb.), és a projektnapok témáinak megválasztásában is, növeljék a diákönkormányzat által szervezett napok számát. Ezen felül a diákönkormányzat kapjon az intézménytől pénzt, amivel gazdálkodhat, és legyen lehetősége hivatalosan pénzt gyűjteni, hogy tudjon eszközöket vásárolni, és rendezvényeket tartani.

Állítsák vissza a diákönkormányzatok egyetértési (vétó-) jogát, aminek értelmében a DÖK egyetértése nélkül nem hozható a diákokat érintő kérdésekben döntés. A 2011-ben módosított köznevelési törvény szerint a diákönkormányzatoknak csak véleményezési joga van, az egyetértési jogot eltörölték. Az igazgató kinevezésekor legyen a DÖK-nek véleményezési joga. Szeretnénk, ha a diákönkormányzatoknak minél nagyobb beleszólása lenne az iskola életébe, a diákokat érintő döntésekbe. Alakítsanak ki egy olyan rendszert az iskolákon belül, ahol a diákok gyakorolhatják jogaikat a diákönkormányzatokon keresztül, ezzel is ösztönözve őket arra, hogy a társadalom teljes értékű tagjaivá váljanak.


5. Minőségi pedagógus képzést és rekreációt!


Számos esetben találkozunk sajnos a pedagógus pályán a kiégés problémájával. Ennek okai közé tartozik, kevés iskolán kívüli tevékenységet van lehetőségük végezni, ami a szakmai épülésüket is segítené. Fontosnak tartjuk, hogy legyen lehetőségük tágítani a látókörüket, akár külföldi tanulmányúttal nyelvtanárok esetén, akár szakmai szervezetekben való részvétellel. Továbbá szeretnénk, hogy a pedagógusok képzése és továbbképzése színvonalas legyen, készítse fel őket a diákok látókörének szélesítésére. Ehhez szerintünk többek között arra van szükség, hogy több pénzt fordítsanak a pedagógusok  képzésére és továbbképzésére.

Javasoljuk, hogy vezessenek be egy financiális keretet a pedagógusok iskolán kívüli tevékenységeinek támogatására, melyet az intézmények fejkvóta alapján kapnának meg. Konferenciákon való részvétel, civil szervezetben végzett munka, továbbképzés, tantestületi kirándulás esetén ez az összeg fedezné a felmerülő kiadások egy részét. A fent említett keretből finanszírozzák az intézmények a továbbképzés (utazás, szállás) költségeit, valamint a helyettesítő pedagógus fizetését is.

A pedagógusok számára biztosítsanak fizetést az alkotói szabadságuk alatt is, ezzel motiválva őket arra, hogy éljenek a lehetőséggel és használják ki minél aktívabban. A kormány ciklusa alatt készüljön el egy tervezet arról, hogyan lehetne megakadályozni a pedagógusok kiégését, pályaelhagyását. Készítsenek tanulmányokat a témában, vonják be a tervezésbe a szakmai szervezeteket, vegyék figyelembe a külföldi példákat is.

A pedagógusoknak hét év alatt 120 órányi továbbképzést kell teljesíteni, azonban kevés pedagógus jut el fizetős továbbképzésekre, amelyek az ingyeneseknél sok esetben jóval professzionálisabbak. Ennek egyik oka, hogy az alacsony fizetésből nem biztos, hogy megengedhetik maguknak a továbbképzés, mellette pedig a szállás és az utazás költségét. Emellett problémát jelent a továbbképzésre utazó pedagógus helyettesítése is, így két azonos tárgyat tanító pedagógus közül sokszor csak az egyik tud részt venni a képzésen. A keretből biztosíthatná az intézmény a helyettesítő pedagógus fizetését is.

Kérjük, hogy a pedagógusképzés során nagyobb hangsúlyt fektessenek a hagyományos, frontális oktatástól eltérő, innovatív módszerekre. Mutassák be a tanárszakos hallgatóknak a gamifikáció, a játékosítás módszerét, adjanak ötleteket, hogyan lehet a diákokat aktívan bevonni a tanórába. Ezekkel a módszerekkel hatékonyabban lehet átadni a megkövetelt ismereteket, könnyebb fenntartani a diákok figyelmét, és végül jobb eredményeket is fognak produkálni. Szigorítsanak a pedagógusok pszichológiai alkalmassági szűrésén, hogy a legalkalmasabbak kezdhessék meg a diákok oktatását.


6. Iskolai autonómiát!


Az iskolák bizonyos fokú önállósága segíti, hogy a pedagógusoknak is nagyobb szabadsága legyen, illetve biztosítja, hogy a helyi közösségnek (pedagógusok, diákok, szülők) nagyobb beleszólása legyen az iskola életébe, hiszen ők ismerik leginkább a helyi fiatalok igényeit.

A pedagógusokat érintő kérdésekben, az igazgató és az igazgatóhelyettes kinevezését is beleértve, legyen egyetértési joga a tantestületnek. A pedagógusoknak kell a későbbiekben együtt dolgozni az igazgatóval, igazgatóhelyettessel, így indokolt, hogy beleszólhassanak, kit nevezzenek ki az iskola élére.

Javasoljuk a jelenlegi oktatási centrum számának növelését, és az intézményfenntartás decentralizálását! Emellett azért, hogy a helyi ügyekkel helyben lehessen foglalkozni és kevésbé legyen bürokratikus a rendszer, javasoljuk a kisebb oktatási centrum létrehozását.

Az iskolai autonómiához és a gördülékeny adminisztrációhoz elengedhetetlen egy olyan elektronikus értékelő felület, mely könnyen áttekinthető, felhasználóbarát, így a szülők, diákok és pedagógusok egyaránt a lehető legjobban ki tudják használni. Mivel a jelenleg ezt a funkciót ellátó Kréta és Neptun nem felhasználóbarát, megnehezíti a pedagógusok és a diákok mindennapjait, így javasoljuk, hogy lokálisan döntsenek, mely elektronikus naplót használják. A válsztható e-napló rendszereket központilag ellenőrizzék biztonságosságuk és lekérhetőségük szempontjából, és csak az ellenőrzött rendszerek legyenek választhatók az iskolák számára.

Az iskola autonómiájához tartozik, hogy maga választhassa meg, milyen állami/ civil szervezettel köt megállapodást a diákok szexuális felvilágosítása kapcsán. Fontos, hogy a diákok ne legyenek elzárva a valóságtól és többféle perspektívából is rálássanak a szexualitás sokszínűségére. Legyen joga eldönteni az iskolának, milyen szervezet segítségét hívja a diákok szexuális felvilágosításához. Így a helyi közösségnek megfelelően mértékben lesz hangsúlyos az érzékenyítés és a tolerancia.

Emellett az iskola választhassa meg, milyen állami/civil szervezettel köt megállapodást a preventív, tájékoztató vagy kulturális jellegű előadásokhoz.


7. Növeljék az iskolapszichológusok számát!


Régóta küzdünk azért, hogy az iskolákban nagyobb figyelmet fordítsanak a diákok mentális és lelki egészségére, az iskolán belüli konfliktuskezelésre. A fiatalok számára meghatározó tapasztalat, hogyan bánnak velük az iskolában, ha például zaklatás áldozatául esnek, maradandó vagy csak nagyon lassan gyógyuló lelki sebekkel hagyhatják el a közoktatást. A diákokon kívül a pedagógusoknak is szüksége van a szakember támogatására, hiszen olykor megterhelő a lázadó korszakukat élő kamaszokkal együtt dolgozni.

Kérjük, maximalizálják, hány emberre jut egy iskolapszichológus, mivel jelenleg 500 fő feletti létszámú intézményeknek kötelező teljes állásban iskolapszichológust alkalmazni, azonban a több tagintézményből álló intézmények létszáma elérheti a több ezer főt is különböző településeken lévő intézményekkel. Így egy iskolapszichológus ideje jó részét az utazás teszi ki, esetenként nem tud egy egész napot hetente egy intézményben tölteni, így nem tud az intézmények diákjaival érdemben foglalkozni, holott szükség lenne például a felvilágosítás és a tanulásszervezés terén az aktív részvételére! Legyen aktív tagja az iskolapszichológus a tantestületnek!

Emellett szeretnénk, hogy kizárólag pszichológus végzettséggel rendelkező személy vállalhasson iskolapszichológusi állást, mert fontos, hogy a diákok mentális és lelki egészségére nagyobb hangsúlyt fektessünk. Vannak olyan iskolák, ahol az iskolapszichológus posztot szociális munkások töltik be, akik nem rendelkeznek megfelelő végzettséggel ahhoz, hogy megfelelő szolgáltatást nyújtsanak a diákoknak.  Kérjük, növeljék a iskolapszichológusok fizetését, mivel jelenleg kezdőként nem éri el a 150 000 Ft-ot, ami aránytalanul alacsony, ahhoz képest, milyen meghatározó szerepet játszanak a diákság mentálhigiénés állapotának fejlesztésében.

Szintén fontos, hogy a szülőknek az év elején egyszeri alkalommal kelljen aláírni az iskolapszichológus szolgáltatás igénybevételéhez szükséges nyilatkozatot, nem pedig minden alkalommal a szolgáltatás igénybevétele előtt, ahogy a jelenlegi rendszerben több helyen működik. Hiszen esetenként lehetséges, hogy a diák nem szeretne a szüleihez fordulni adott problémával, vagy épp a családi hátteréből fakadó probléma megoldásán szeretne dolgozni, így ezzel lehetőséget biztosítanánk a diákok számára, hogy elkerülhessék a konfrontációt és minél több diák jusson hozzá a sokszor életmentő segítséghez.


8. Állítsák vissza a 18 éves tankötelezettségi korhatárt a közoktatásban, a szakképzésben pedig kössék végzettséghez!


Érettségi vagy szakképzettség nélkül szinte esélytelen elhelyezkedni a munkaerőpiacon, ami tartós szegénységhez vezet. Ezzel az intézkedéssel növekedne a középfokú végzettséggel rendelkezők száma, így  a hátrányos körülmények közül érkezőknek is esélyük lenne egy magasabb életminőségre. A diákok kompetencia mérésen elért eredményei 10 éve folyamatosan romlanak: egyértelműen látszanak a minőségi oktatás hiányának jelei, aminek megoldásához elengedhetetlen lépés a tankötelezettségi korhatár megemelése.

Meghaladva az EU által kijelölt és Magyarország által elvállalt 10%-os kiemelt célértéket, országunkban az iskolaelhagyók aránya 11.8%, míg Lengyelországban az arányuk csupán 4.8%, illetve Csehország és Szlovákia is jobban teljesít. A külföldi példákból egyértelműen látszik, hogy ugyan önmagában nem oldaná meg a problémát, de a tankötelezettségi korhatár megemelése, illetve a tankötelezettség „kimeneti követelményhez kötése” kardinális kérdés, s meglépése jelentősen hozzájárulna az érettségi és szakma nélkül boldogulni próbáló fiatalok számának csökkentéséhez.


9. Fejlesszék a nyelvoktatást!


Globalizált világunkban egyre nagyobb szerepe van a nyelvtudásnak, azonban a közoktatás hiányosságai miatt csak a tehetősebb családok tudják magánórákkal eljuttatni gyermeküket a középfokú nyelvtudásig. Ezzel, csak tovább nő a társadalmi szakadék a tehetősek és a szegények között.

Ezért kérjük, hogy mérjék fel a jelenlegi nyelvoktatási rendszert, hogy megismerjük a problémáit, hiányosságait, majd ezekre építve készítsenek el egy új idegennyelv-oktatási stratégiát, melyben:

  • Nagyobb autonómiát kapnak a tanárok, a nyelvi csoportok kialakításában.
  • Nagyobb hangsúlyt fektetnek az idegennyelvi tanárok képzésére.
  • Gyakran mérik a gyerekek nyelvtudását majd ezeket az adatokat felhasználva korrigálnak a stratégián
  • Kérjük, hogy gondolják újra a két hetes külföldi nyelvtanfolyamot.
  • A történelem és a magyar érettségihez hasonlóan az idegennyelv érettségin is a teljes pontszám ⅓-át tegye ki a szóbeli vizsgarész.


10. Modern oktatást!


Folyton felmerülő probléma, hogy az iskolák állapota nem kielégítő: rendezetlenek a mosdók, nem elég felszereltek a laborok és szertárak ahhoz, hogy egy emelt szintű érettségire felkészíthessék bennük a diákokat. A nem korszerű eszközök nagyban megnehezítik mind a tanulást, mind a tanítást.

Magyarország Kormánya biztosítson olyan pályázati lehetőséget az általános- és középiskolák számára, amivel a kémia és fizika laborok, illetve a földrajz és biológia szertárak felszereltségét tudnák bővíteni.  Ez fontos lépés lenne a természettudományi tárgyak népszerűsítése érdekében, hiszen ha közelebb lehet hozni a fiatalokhoz a tudományt, a tanulás élménnyé válna a kísérletek által. Legyen választható lehetőség az e-book, mint a papíralapú tankönyvet helyettesítő eszköz, mivel áttekinthetőbb, egyszerűbb alternatívája a hagyományos társainak, emellett szállításuk is kevésbé lenne megterhető a diákoknak és szüleiknek. Az e-book állapotának megőrzése könnyebb, mint a hagyományos tankönyveké, nem gyűrődnek, nem lehet bele firkálni.


11. Emeljék a szülői igazolások számát!


Jelenleg a házirendben határozza meg minden intézmény, hány hiányzást igazolhat a szülő a diákoknak. A legáltalánosabb az évi 3 igazolható nap, azonban ez sok esetben kevésnek bizonyul. Az ettől való eltéréshez a tankerület kezdeményezze ez ügyben az iskolák házirendjének felülvizsgálatát, s ebben legyen vétójoga a diákönkormányzatnak.

Egyszerű rosszullét esetén ne kelljen az egyébként is leterhelt háziorvosokhoz menni, hanem hadd igazolja a szülő gyermeke hiányzását! Több oka is lehet a gyermek hiányzásának, erre a szülőnek van nagyobb rálátása. Határozzák meg központilag a szülő által igazolható órák minimumát évi 10 napban, az ettől való eltérést a helyi közösségnek (DÖK, tantestület, SZMK) legyen joga megszavazni.


12. 9 órai iskolakezdést a középiskolákban!


A középiskolások, gimnazisták számára felesleges a 8 órai órakezdés. Tudományosan bizonyított, a későbbi kezdéssel fokozható a diákok koncentrációja, aktivitása. Ebben az életkorban az alvás jellemzően későbbi órákra tolódik, ez az intézkedés pedig a diákok bioritmusát követve az elhízás és a depresszió kockázatát is csökkentené. Továbbá csökkenti a tömegközlekedési eszközök reggeli zsúfoltságát. Az ettől való eltérés a helyi közösség jóváhagyásával (DÖK, tantestület) legyen lehetséges.



Ha már aláírtad a petíciót, támogasd a munkánkat adományozás formájában, hogy a segítségeddel sikeresen álljunk ki az oktatás modernizálásáért!