Mint minden ország oktatási rendszerének, a magyarnak is vannak hiányosságai, pótolnivalói. Ám egyes hiányok olyan mértékben bele vannak épülve Magyarország oktatási rendszerébe, hogy az már egyenesen katasztrofális. Sajnálatos módon ezek közé tartozik a nyelvoktatás is.
Igen, rengetegen tanulunk heti 5 vagy több órában idegen nyelvet (köztük én is), de a minőség a legtöbb helyen a heti 2-3 óra szintjét sem üti meg. Ennek ellenére, hazánkban kötelezővé tették, hogy a diplomához minden végzősnek rendelkeznie kell egy középfokú nyelvvizsgával. Kérdezem én, kérdezi a józan ember: Hogy lehet ekkora követelményt elvárni, ha nincsenek hozzá adott körülmények!?
Mondok egy példát. Ez kb. olyan, mintha azt várnák el tőled, tőlem, hogy úgy éljünk egy hetet, hogy nem fogyasztunk semmi inni vagy ennivalót. Úgy szerezzünk nyelvvizsgát, hogy nincs meg a nyelvoktatás színvonala.
De vajon miért ilyen rossz az idegennyelv oktatás hazánkban?
Nyilvánvalóan a tanárok, köztük a nyelvtanárok alacsony bére miatt. Ki akarna olyan nehéz munkát vállalni, mint a tanárok, zéró megbecsüléssel? Természetesen senki. Ennek ellenére, még mindig vannak, akik ebből keresik a kenyerüket, és minden tiszteletem az övék, mert a sok nehézség ellenére ők még mindig tanítanak. No igen, ezekből a típusokból elég kevés van. (Tisztelet a kivételnek!)
A magyar idegennyelvet tanító tanárok hatalmas, ismétlem, hatalmas részének semmi keresnivalója nem lenne a közoktatásban. Az iskolámban volt egy némettanár, aki elment szülési szabadságra. Ő azonban úgy tanította az alsós gyerekeket németre, hogy magyar, ismétlem, magyar meséket néztek, Despacitot, s miegymást hallgattak, de németről szó sem volt az órán.
Minden órán a tanár leíratott 10 szót a gyerekekkel, majd utána jött az, aminek semmi köze nem volt sem a német nyelvhez, sem a német irodalomhoz. És ezektől a gyerekektől, akiket ilyen pedagógusok, tanárok tanítanak, fogják elvárni a középfokú nyelvvizsgát!
Én magam is német nyelvet tanulok, és tudom, ha első-második osztályban nincsenek meg az alapok, a névelők, az olyan igék, mint ,,van” ,,állni” ,,aludni”, stb. esélye sincs arra a diáknak, hogy később ezekből jelen idejű, majd múlt idejű mondatokat rakjon össze. Ezért lenne fontos, hogy ha már a gyerekekkel németórán mesét nézünk, az legyen német. Ha angolórán nézünk mesét, az legyen angol, stb. De ne az legyen, hogy a diák bemegy az órára, és tudja, hogy nem kell készülnie, nem kell tanulnia, mert tanárnénivel/tanárbácsival úgyis csak lazsálunk.
Nyilvánvaló, a nyelvtudást egy nap valamikor kénytelen leszel használni. De mi úgy gondoljuk, hogy ha valaki fel tud mutatni egy középfokú nyelvvizsgát, az érjen pluszpontot, de ne legyen kötelező!
Persze, egy filozófusnak vagy egy politológusnak nagyon is jól jön a nyelvtudás a szakirodalom értelmezése miatt, de nem biztos hogy mindegyikük olyan háttérből jön, ahol megfelelő volt a nyelvoktatás.
Összegezve: A nyelvtudás jó, és egyes helyeken tényleg szükség van rá, de ameddig Magyarország összes általános és középiskolájában nincs megfelelő minőségű nyelvoktatás, nem elvárható, hogy meglegyen minden végzős diáknak a középfokú nyelvvizsgája.
Minőségi nyelvoktatás? ADOM!
A szerző Tyukodi Ruben a szervezetünk segítője.
Ha Neked is hasonló tapasztalataid vannak az oktatásról, oszd meg ezt a bejegyzést!
Ha Te is szívesen elmesélnéd a tapasztalataidat, írd meg nekünk a diakmozgalom+blog@gmail.com e-mail címre, és a legigényesebb írásokat örömmel közzétesszük!
Ha pedig szívesen tennél is egy modernebb oktatási rendszerért, akkor csatlakozz hozzánk!
