Amikor oktatási reformokról beszélünk, szinte mindig szóba jön a tankötelezettség korhatárának módosítása, amiből igazán heves viták tudnak kialakulni, mert mindkét álláspont valamelyest érthető. Mégis a leghangosabb ellenérve a korhatár emelésének, véleményem szerint, talán a legembertelenebb, legértelmetlenebb és hosszú távon mindenképpen kontraproduktív kijelentés: “Legalább a problémás egyedek korábban kiesnek!”
Ez a kijelentés mindenkit elgondolkodtat egy pillanatra, hogy valóban a jó ügyet védi-e, mivel a diákok többségének vannak, vagy voltak osztálytársai, akire akármennyire is ízléstelen azt mondani, hogy “problémás egyed”, de be kell ismerni, hogy az. Ez teljesen természetes, sőt az is, hogy elsőre csábítónak hangozhat az, hogy ettől a problémától megszabadulunk, azonban sokakban ilyenkor szólal meg a lelkiismeret: hogyan beszélhetünk így egy diáktársunkról?
A vitákban és beszélgetésekben könnyű emberekre ráhányni, hogy “problémás egyedek”, viszont kevesen vannak, akik ezt a szemükbe is megmondanák, mert mindenkinek vannak problémái és az ilyen személyek, mind tudjuk, hogy nem feltétlenül tehetnek a helyzetükről. Véleményem szerint egy ideális oktatási rendszerben nem az lenne a megoldás, hogy segítség nélkül hagyjuk az arra rászorulókat.
Persze, ez vitatható, és sokak nem éreznek így embertársaikkal kapcsolatban, ami teljesen érthető, viszont számukra sem megoldás hagyni a “problémás egyedeket” a közoktatásból kiesni, mert az effajta elnézés a probléma felett csak ideiglenesen lehetséges. A probléma az adott személy egész életére ránehezedik és egyre súlyosabb lesz. Manapság már-már ténnyé vált, hogy középfokú végzettség nélkül megélni nem lehetséges, mégis míg európai szinten a középfokú végzettséget nem elérő személyek száma csökken, Magyarországon egyre inkább nő1.
Természetesen, nem feltétlenül jelentene megoldást mindenkinek, hogy az átlag érettségiző korához emelik a tankötelezettség korhatárát, mégis fontos lenne az olyan személyek szempontjából, akik a családi háttér által kényszerülnek arra, hogy tanulás helyett dolgozzanak. Akármennyire is sokkoló lehet, egyre több diák szembesül ezzel vidéken, mégis az ennél is félelmetesebb tény az, hogy azon diákok, akik munkavállalás miatt esnek ki a közoktatásból, már egyre kevésbé tudnak munkát találni2, így lényegében fölöslegesen hagyták abba tanulmányaikat.
Akármennyire sem szeretjük más országokhoz hasonlítgatni magunkat, főleg oktatás terén, mégis illene megnézni, hogyan állnak a világhíres oktatással rendelkező országok a tankötelezettség korhatárával. Finnország, Japán, Kanada, 3 nagyon különböző ország, azonban egy dolog megegyeznek: mind a három egy kilencéves alapoktatás végén betöltött életkorhoz köti a tankötelezettséget. Ha megnézzük az adatokat, akkor észrevehetjük, hogy a tankötelezettségi korhatár ezen országokban is a 16. életév betöltése. Mindenképpen fontos kérdés, mert látszatra úgy tűnhet, hogy a magyar állam megtett mindent az ügy érdekében, így tovább vitatni nem érdemes, azonban ez egy nagyon felületes hozzáállás lenne.
Miért működik nekik az, ami nekünk nem? Egyszerűen nem lehet átültetni egyben egy oktatási rendszer egy részét, és elvárni, hogy működjön. Ront a helyzeten az is, hogy egy olyan részt vettünk át, ami a megfelelő keretek között amúgy sem működik. Finnországban ez a rendszer több különböző indok miatt működik és ezt magában átvenni látszik, hogy nem eredményezett semmit. A KSH adatai szerint 2012 óta ütemesen nő az iskolaelhagyók százaléka3.
Mindez arra mutat, hogy egyedül a tankötelezettség korhatárának megváltoztatásával csakis visszás eredményeket érhetünk el. Ebből az következik, amit a diákság évek óta egyre hangosabban követel: egy átfogó, diákközpontú oktatási reform.
—
Hivatkozások:
1 SZEGEDI Eszter (2014): Végzettséget mindenkinek, 9. http://eslplus.eu/documents/Vegzettseget_mindenkinek_QALL_zarokiadvany.pdf
2 https://nepszava.hu/3062746_eselytelen-az-iskolaelhagyo-es-munkanelkulive-valo-fiatalok-helyzete
3 https://www.ksh.hu/thm/2/indi2_2_4.html
A szerző Dzama-Demjén Péter, az ADOM Diákmozgalom tagja.
Ha egyetértesz a cikk üzenetével, oszd meg!
Ha Neked is kiforrott véleményed van valamely oktatásügyi témában, fogalmazd meg nekünk a diakmozgalom@gmail.com címre, és a legigényesebb szövegeket örömmel publikáljuk!
