Egy kétgyerekes anyuka hozzászólása a diákok leterheltsége kapcsán:
„Egy pécsi gimnáziumban 9. és 10. osztályban legkevesebb óraszám a 7, a legtöbb meg 10 (igen, jól írtam!) és a diákok amikor délután fél 4-kor odavergődnek hulla éhesen a menzára, a konyhás néni jól lecseszi őket, hogy miért ilyen későn kóvályognak ide, mert nem hiszi el, hogy addig órán voltak!
Ez családon belüli saját tapasztalat.. borzasztó! És nem mellesleg egészségtelen. Minimum gyomorfekély garantálva. Aztán estebéd után még szakkör… Talán 6-ra hazaérnek jó esetben… utána állnak neki tanulni!
Pláne, hogy mindkét gyerekem feladattudatos, kitűnő tanulók, van mikor még késő estig tanulnak és másnap korán kelnek, mert busszal min. fél óra az iskola tőlük! Nem is tudom, hogy van még kitartás bennük!
De mindketten már most elhatározták, hogy külföldön fognak élni…ők is reálisan látják az itteni helyzetet. Szóval két remek emberrel még kevesebb lesz kis hazánkban. Elkeserítő..”
…
Oszd meg ezt a bejegyzést, ha szerinted is olyan oktatási rendszerre lenne szükség, ami nem csak lexikális tudást magoltat, és ami hagyja, hogy a diákoknak legyen gyerekkora, élete!
Ha pedig neked is van egy meghökkentő iskolai történeted, és szeretnéd hogy közzétegyük, akkor küldd el nekünk a diakparlament@gmail.com e-mail címre.
